Archive for december, 2008

Elmúlt karácsony, közeleg az újév, legfőbb ideje, hogy hírt adjunk a collegiumi kosárcsapat eredményeiről. Nyáron nem tétlenkedtek a csapat játékosügynökei: a tavalyi bajnoki ezüstérem és kupagyőzelem után az idei évben a duplázást, azaz a bajnoki győzelmet és a kupa ismételt megszerzését tűztük ki célul.

Bár már a tavalyi keretünk is nagyon erős volt, úgy gondoltuk, sosem árt, ha tovább erősödik a játékosanyag. Ennek megfelelően szerződtettük Pálinkó Gábort, a Kunszentmiklós NB II-es csapatának vezéregyéniségét, s Pápay Mihályt, az agilis és bámulatos kezdősebességgel bíró kiscsatárt, aki a szintén NB II-es Budai XI SE alapembere. A távozók névsora is két névre rúg: a halálos tempódobásairól elhíresült Bendik Tamás, már végzett collegistánk idén nem erősíthet minket. Mayer Gábor, domináns cserecenterünk pedig ideiglenesen visszavonult – bár hivatalosan még nem jelentette be. tovább a cikk folytatására »

…egy díjról, a szabadságról és a terveiről

Gergő, Collegiumunk igazgatóhelyettese ez év novemberében azon tíz fiatal tehetség között foglalhatott helyet, akiknek a köznevelés területén kifejtett áldozatos munkáját Junior Prima Díjjal ismerték el. Ennek apropóján kérdeztem őt, s miközben lebilincselve hallgattam gondolatait a mai oktatás helyzetéről és a szabadságról – közben fel sem fogtam, hogy pár héten belül már búcsúznunk kell. Ám szívből remélem, hogy valóban nem örökre. tovább a cikk folytatására »

„Anyu, ha nagy leszek, én is celeb szeretnék lenni”- hallottam a buszon egy gyermek szájából. Lássuk csak, mit is jelent ez: c-e-l-e-b. Az angolszász celebrity, vagyis magyarán szólva „ünnepelt” rövidített változata. Tehát azt hiszem, kijelenthetjük, hogy a sztár – szintén angolszász eredetű star, magyarul csillag – szinonímájaként definiálhatnánk a legegyszerűbben ezt a viszonylag újkeletű kifejezést. Ennek ellenére én mégis megkockáztatom, hogy ez mégsem ugyanaz, hanem kettő, egymást nem teljesen fedő fogalommal állunk itt szemben, melyek ezáltal nem is kölcsönösen megfeleltethetőek: aki celeb, az nem feltétlenül sztár, és vica versa. Miért van ennek az egésznek jelentősége? Mert úgy hiszem, ebben az egy szóban manifesztálódik a médiának egy egyre nyilvánvalóbb tendenciája, amelyre és társadalmi következményeire nagyobb figyelmet kellene fordítanunk.

Az említett tendencia a bulvárosodás mentén ragadható meg a legegyszerűbben. Hisz miről is van itt szó: egyre nagyobb a tartalomszolgáltatók, legfőképpen a televízióban a bulvár jellegű témákkal foglalkozó műsorok száma. Mivel foglalkozik a bulvár: a hírességek, filmcsillagok és közéleti személyiségek életének azon részével, amely alapvetően nem tartozna a nyilvánosságra, vagyis a magánéletükkel, valamint a közszereplések bakijait illetve esetenként botrányos mivoltát rágja át. tovább a cikk folytatására »

Erőszakos gyermekek. Kimondani is nehéz, nemhogy szembesülni vele szülőként, pedagógusként vagy egyszerűen az utcán, járókelőként. Az elmúlt időszakban ismertté vált esetek hatására egyre többen kétségbe vonják büntetőjogi szabályozásunk alkalmasságát a probléma kezelésére. Van azonban egy jogintézmény, amelyet a jogászokon kívül nagyon kevesen ismernek. Ez a pártfogó felügyelet, amely többek között a tinédzsererőszak leküzdésére létezik és működik ma is társadalmunkban. A kérdés már csak az, hogy mennyire hatásosan?

A cikk megírásához személyes szálak vezettek. Egyrészt Böbe, aki önkéntes munkájáról mesélt a Jóvátetthelynél, másrészt az édesanyám, aki egy szakközépiskolában ifjúságvédelmi felelős. Tapasztalataikról meséltek nekem és mutatták be a problémákat, két egészen különböző nézőpontból. tovább a cikk folytatására »

Beszélgetés Mérő Lászlóval, az ELTE Gazdaságpszichológiai Szakcsoportjának professzorával pályájáról, az evolúciós marketinggel foglalkozó cége tevékenységéről és a mémekről.

Ön matematika szakon szerzett diplomát. Milyen út vezetett innen a pszichológiához? Hogyan fordult e tudomány felé?

Az elég estleges volt, az az igazság. Egyetem után egy mesterséges intelligencia kutatócsoportba kerültem az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetébe. A mesterséges intelligencia egyáltalán nem haladt úgy akkoriban – ma sem egyébként –, mint ahogy remélni lehetett, csak ma már nem is annyira remélik Eleinte úgy nézett ki, hogy a számítógéppel egy csomó mindent meg lehet csinálni, itt van egy gép, ami logikai műveleteket ilyen gyorsan és megbízhatóan hajt végre. Csakhogy ez nem minden önmagában. Akkor persze matematikusként vagy mérnökként olyan nagyon nem izgatja az embert, hogy ezt hogy csinálja a természet, tehát mondjuk az ember, de ha nem megy, akkor elkezdi érdekelni, így azon kaptam magam, hogy egyre több kognitív pszichológia irodalmat olvasok, és egyre kevesebb műszakit meg matematikait. tovább a cikk folytatására »