Társadalom

2008.
december 10.

Erőszakos gyermekek. Kimondani is nehéz, nemhogy szembesülni vele szülőként, pedagógusként vagy egyszerűen az utcán, járókelőként. Az elmúlt időszakban ismertté vált esetek hatására egyre többen kétségbe vonják büntetőjogi szabályozásunk alkalmasságát a probléma kezelésére. Van azonban egy jogintézmény, amelyet a jogászokon kívül nagyon kevesen ismernek. Ez a pártfogó felügyelet, amely többek között a tinédzsererőszak leküzdésére létezik és működik ma is társadalmunkban. A kérdés már csak az, hogy mennyire hatásosan?

A cikk megírásához személyes szálak vezettek. Egyrészt Böbe, aki önkéntes munkájáról mesélt a Jóvátetthelynél, másrészt az édesanyám, aki egy szakközépiskolában ifjúságvédelmi felelős. Tapasztalataikról meséltek nekem és mutatták be a problémákat, két egészen különböző nézőpontból. tovább a cikk folytatására »

2008.
december 2.

Beszélgetés Mérő Lászlóval, az ELTE Gazdaságpszichológiai Szakcsoportjának professzorával pályájáról, az evolúciós marketinggel foglalkozó cége tevékenységéről és a mémekről.

Ön matematika szakon szerzett diplomát. Milyen út vezetett innen a pszichológiához? Hogyan fordult e tudomány felé?

Az elég estleges volt, az az igazság. Egyetem után egy mesterséges intelligencia kutatócsoportba kerültem az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetébe. A mesterséges intelligencia egyáltalán nem haladt úgy akkoriban – ma sem egyébként –, mint ahogy remélni lehetett, csak ma már nem is annyira remélik Eleinte úgy nézett ki, hogy a számítógéppel egy csomó mindent meg lehet csinálni, itt van egy gép, ami logikai műveleteket ilyen gyorsan és megbízhatóan hajt végre. Csakhogy ez nem minden önmagában. Akkor persze matematikusként vagy mérnökként olyan nagyon nem izgatja az embert, hogy ezt hogy csinálja a természet, tehát mondjuk az ember, de ha nem megy, akkor elkezdi érdekelni, így azon kaptam magam, hogy egyre több kognitív pszichológia irodalmat olvasok, és egyre kevesebb műszakit meg matematikait. tovább a cikk folytatására »

2008.
november 25.

“Amikor meg akarod ****ni a feleséged nővérét, és 5 évig arra gondolsz, hogy ha csak egyszer láthatnád a sógornőd ****ját, meghalhatsz, akkor abba a csapdába estél, mint minden férfi, aki egy *****ért eladna mindent, amije van, miközben azért imádkozik, hogy ne veszítse el mindenét, ha nem teszi meg.”

- olvashatjuk Toepler Zoltán honlapján a Gecy című legújabb darabjának ismertetőjét, melyet ifj. Sebő Ferenc rendezésében láthatunk. Ez a kortárs művészünk igencsak megosztja a véleményeket személyiségével és műveivel egyaránt. Borzasztó sajnálatos tényként kell tudomásul vennünk, hogy ma Magyarországon egy színházi darab, tágabban véve egy művészeti alkotás, pusztán – valamilyen szempontból kifolyólag – botrányosnak kikiáltott voltával hírnevet szerezhet magának. És publicitást. És figyelmet. tovább a cikk folytatására »

2008.
november 22.

November 22.

Milyen is volt Róma? Megvan az az előnye is, hogy minden út oda vezet, ezért nem kell elmagyarázni, hogy hol van, miről híres, másrészt csak 4 órára van Pisától, ami egy olyan regionális vonattal (legalsó kategória árban és minőségben is), ami az otthoni IC-ket teljes testhosszal veri, nem is sok.

Az időjárás gyönyörű volt, attól eltekintve, hogy a három napból kettőn 90%-ban esett az eső, míg azon a napon, amikor csak délután eredt el, a napos időszakban a vatikáni múzeumban voltunk…

A Szent Péter bazilikához vezető sorban találkoztunk egy olyan találmánnyal, ami megerősít abban, hogy nyitott szemmel kell turistáskodni. Ugyanis odavágódott hozzánk egy megnyerő fiatalember és olyan exkluzív ajánlatot prezentált, mint még senki más: 30 euróért bevisz a Szent Péter bazilikába (ingyenes a bejárás), bevisz a Vatikáni Múzeumba és a Sixtusi Kápolnába (a kettő egy helyen van, diákjegy: 8 €) és még angol nyelven idegenvezetést is kapunk, a sorból is kiállhatunk, amúgy meg rohanjunk, mert 15.30kor bezár a múzeum. tovább a cikk folytatására »

2008.
október 20.

Nemrégen láttam egy filmet (Martin Guerre visszatérése), amely egy középkori igaz történetet mond el. Szó se róla, a főszerep itt is az „egyszerű” emberé volt, mint szokásosan. Az én szegénységképem éppen ezért, az ilyen filmekből és hasonló olvasmányélményeimből táplálkozik. De most feltűnt valami, ami egyáltalán nem illett bele ebbe a képbe. Gérard Depardieu jó paraszt létére úgy mulatott társaival, hogy ott aztán minden „nyomorult” borban fürdött. Ez valóban így ment akkor? A szegények nem takarékoskodtak a szűkölködés miatt úgy, ahogyan azt várnám?
Tavaly nyáron engem is elfogott a segítési vágy és jelentkeztem kislányok táboroztatására egy Miskolc és Tiszaújváros közti faluba.
A tábort kizárólag cigánygyerekeknek szerveztük. Le merem írni ezt a szót, mert ők inkább cigánynak, mintsem romának tartották magukat. Az első nap végén azt hittem, minden idegszálamnak lőttek. Már hajnal volt, amikor a lányok még rohangáltak, verekedtek, sírtak és kiabáltak egyszerre. Nem, mondtam magamnak, én ebből nem kérek. Bármennyire is nehéz a sorsuk, ők tényleg egy másik világban élnek, ahová nekem nincs belépésem. Aztán a második napon kiderült, hogy mégis lehet.
tovább a cikk folytatására »

2008.
március 29.

Collegiumunk első közgazdász konferenciáján meghívottként szerepelt Derényi András, az Országos Kredittanács Irodájának vezetője, aki 2008. március 18-án Felsőoktatási rendszerek átjárhatósága Európában címmel tartott előadást a kis létszámú nagyérdeműnek. „Minden intézmény ma már érti, mi az a Bachelor.” – utalt ezzel az előadó az európai felsőoktatás harmonizációjának többé-kevésbé sikeres folyamatára és arra, hogy a magyar Bsc diplomával rendelkezőnek lesz esélye az Msc-fokozatot külföldön megszerezni. Ugyanakkor az elvek és az azok mentén szerveződő elképzelések taglalásával szinte párhuzamosan igyekezett feltárni a gyakorlati megvalósulás hiányát és gátjait, a legtöbb esetben magyar problémákon keresztül. tovább a cikk folytatására »

2008.
március 25.

Előkészületek

Először kell az ötlet. Persze mi nem így kezdtük. Felmerült, hogy meg kellene mutatnunk magunkat a világ azon részének, amely a kollégium falain túl van, és erre egy konferencia tűnt a legalkalmasabbnak. Egy téli estén össze is ült a közgáz szakirány és mindenki biztosította a többieket arról, hogy támogatja a kezdeményezést. Abban is egyet értettünk, hogy már témaválasztásában is kihagyhatatlannak ígérkező eseményt akarunk bemutatni. Így indult útjára az MCC I. Közgazdász Konferenciája.

Közös megállapodás alapján végül a BA/MA diplomák magyarországi bevezetését választottuk témául. Sok közgazdászt ihletett már meg a bolognai folyamat, és szólt hozzá a körülötte kialakult vitákhoz. Ezért úgy gondoltuk, eljött az idő, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba. Emellett mi, a szakirány BA képzéses diákjai kiemelten kíváncsiak voltunk a meghívottak véleményére. Az előadók és a kerekasztal-beszélgetések tagjai szerencsére mind szívesen vállalták, hogy eleget tesznek a felkérésnek. Helyszínül a Budapesti Corvinus Egyetem III-as számú protokoll előadótermét választottuk.

Már a konferencia előtti napokban is a plakátok és brossúrák készítésével foglalatoskodtunk, majd eljött a nagy nap. Március 17-én reggel italokkal, pogácsákkal, szponzori újságokkal, és sok-sok energiával vágtunk bele a kétnapos program lebonyolításába. tovább a cikk folytatására »

Next