A gyógyturizmusban egyre több vállalkozó kiugrási lehetőséget lát Magyarországon. Kérdés, hogy az amúgy is ellentmondásokkal teli iparágat hogyan érintik a 2010-es költségvetési változások. Ugyanis a kormány úgy tervezi, jövőre elveszi a fürdővárosok önkormányzatától is az idegenforgalmi adótámogatás felét. Egyes önkormányzatok tanácstalanok, mások viszont egyelőre még bizakodóak a jövőre nézve.

Az ország dél-alföldi térségében Gyula a legismertebb nemzetközi fürdőhely. A város az ország 10 kiemelt fürdővárosa között található. Nyáron itt barangolva úgy érzi az ember, mintha nem is Magyarországon járna: a bevásárlóközpontban, az étteremben, de még a történelmi Várfürdőben is idegen nyelven társalognak az emberek, sőt, a parkolóban szétnézve, kétharmada az autóknak román rendszámú. „Ez nem meglepetés – meséli Baranyó Géza, a helyi turisztikai bizottság elnöke –, hiszen miután Románia csatlakozott az Európai Unióhoz, a határközelség miatt Gyula szerepe felértékelődött.”

A kisváros költségvetésében körülbelül 60 millió forintos kiesést jelent az adótámogatás felének megszűnése. Az önkormányzatok által beszedett idegenforgalmi adó minden forintját két forinttal egészítette ki eddig az állam. Ezt a kiegészítését a városok szabadon felhasználhatták. A 2010-es évtől kezdve azonban már csak egy forinttal egészíti ki az állam ezt az összeget.

A Magyar Fürdővárosok Szövetsége szerint, ha az önkormányzatok jövőre elvesztik a támogatás felét, nem tudják majd eltartani gyógyfürdőiket. A szövetség titkára – Szabó Zoltán – úgy véli, a költségvetési támogatás csökkentése a turisztikai övezetekben aránytalan és igazságtalan elvonást jelent. Ebben az esetben felmerül a kérdés, hogy mennyire használható még ki ez az iparág.

Gyulán van még lehetősége a vállalkozóknak tovább terjeszkedni, de nincs rá szükség, inkább a minőségi szolgáltatásokra lenne igény. A Várfürdő négycsillagos ellátást nyújt, viszont a szállásadók nem tartják a tempót a fürdő fejlődésével – értékeli a helyzetet Baranyó Géza – „Névlegesen ugyan létezik, de nincs tényleges gyógyszálló a városban, ezen kellene a jövőben változtatni.”

A vendégek száma és a vendégéjszakák ellentmondása

A KSH október 5-i gyorstájékoztatója alapján elmondható, hogy a vendégek számában elmaradnak a gyógy- és wellness szállodák a többi szállástípustól. Ezzel ellentétben a vendégéjszakák számának nagy arányát a gyógyalapú- és a wellness-szállók tudhatják magukénak.

Az egyik oka ennek az ellentmondásnak a kereslet: eddig sokan külföldre jártak. Ezek az emberek csak most ismerték fel, hogy Magyarországon esetleg egy olcsóbb, más típusú terápiával is kezelhető a betegségük, mint amilyen külföldön elérhető. Gyulán a fekvőbetegek körülbelül 30%-a Romániából érkezik, annak ellenére, hogy a gyógyászat színvonala átlagos az európai viszonyokhoz képest.

Aki gyógyászati kezelésre jön, az körülbelül 1 hetet tölt el a városban, de aki csak wellness-szolgáltatásokat keres, az 2-3 napnál többet nem tölt el itt – vélekedik a gyulai turisztikai bizottság elnöke. Mivel a fogyasztók gyógyászati célokkal fordulnak elsősorban a gyógyszállodákhoz, gyakrabban fordul elő, hogy egyedül mennek ilyen helyekre. A betegeknek általában javasolják is az orvosok, hogy látogassák fel ezeket a helyeket, ha már a rehabilitáció adott időszakában vannak. De természetesen ez nem minden beteget, csupán egy szűk réteget érint.

A másik ok, amiért a szállodakihasználtság és a vendégéjszakák aránya ellentmondásban áll egymással, az a magas komplex kritériumrendszer, melyeket minden esetben teljesíteni kell. A legnagyobb kihívás a megfelelő személyzet biztosítása, hiszen arra van a legnagyobb szükség – magas szintű szakmai képzettség, szakértelem, jó kommunikációs készség, kiegyensúlyozottság az elvárás velük szemben. Annak tudatában, hogy a turisták számára vonzóbbak azok a helyek, ahol biztosítottak a magasfokú minőségi követelmények, magától értetődő lenne, hogy az egészségturizmus mint olyan felülmúlja a hagyományos turisztikai formákat. De ez nem így van. Hiányzik a marketingkommunikáció fontosságának felismerése, és ezért az utazni és egyben gyógyulni vágyók nem értesülnek a gyógyturisztikai lehetőségekről. Mindemellett az adótámogatás visszavonása a beruházókat és a vállalkozókat is kivonja a gyógyturisztikai piacról.

Gyulán a folyamatos fejlesztések jelentenek vonzerőt a befektetőknek és a vállalkozóknak. „Jelenleg a Várfürdő egy 2,5 milliárd forintos beruházás elé néz, október 19-én pedig elfogadta az önkormányzati testület, hogy egy 140 millió forintos projekt keretén belül megépüljön Magyarország legnagyobb szaunája”. - ismerteti az aktualitásokat Baranyó Géza. Az önkormányzat marketingre több tízmillió forintot költ évente, ezáltal gyakorlatilag a gyulai vállalkozások helyett reklámozzák a város szolgáltatásait. Ez nem utolsó szempont a helyi vállalkozók számára.

Utópia

Szakemberek szerint a forgalmat biztosan növelné a jövőben, ha az egészségbiztosítók vagy az állam részben finanszíroznák ezeket a kezeléseket, de egyelőre a turisztikai és az egészségügyi szektor együttműködése aligha fog megvalósulni, amint azt az állam előirányzott költségvetési csökkentése is mutatja.

A szakértők bevonása hasznára válna ennek az iparágnak, hiszen a Pető-módszer, a Bioptron-kezelés és a súlyfürdő – mely mind magyar találmány – nemzetközi szinten már elterjedt, ezért a magyar pozíció erősítésének érdekében szükség lenne a különböző “spa-trendek” vizsgálatára és elemzésére is. Ezáltal az ország aktívan tudna bekapcsolódni a világpiaci körforgásba.

Gyulához hasonló település nem sok van az országban: itt található egy gyógyfürdő, egy megyei kórház, s mindemellett a Szent István Egyetem Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézete is, tehát minden adott lenne ahhoz, hogy az egészségügyi és turisztikai szektor együttműködése megvalósuljon. Baranyó Géza azonban ezt most még távolinak tartja, hiszen véleménye szerint egyelőre mindenkit a saját területe foglal el, és nincs egy profi szervezet, amely fejlesztéseket generálna ez ügyben.

A kereslet kiszélesedett, itthon az egészségügy és a turizmus is szerkezeti átalakuláson megy keresztül, nem csoda, hogy egyre többen sürgetik az orvosi tevékenységen alapuló gyógyturizmus további fejlesztését.

A turisztikai iparág a legtöbb embert foglalkoztatja világszerte. A turizmus jelenleg a globális GDP 10%-át adja. A becslések szerint – 9,6%-os éves növekedési rátájával 2017-re a világ második legmeghatározóbb iparágaként fog megjelenni. A globális turizmus jövőbeli kihívásaként az egyes országok csökkenő gazdasági aktivitása, a romló üzleti környezet, valamint a magas üzemanyagárak jelennek meg. Éppen ezért a figyelem középpontjában most már nem a hagyományos turisztikai célok szerepelnek, hanem egyre többen próbálkoznak valamilyen gyógyturisztikai formát megvalósítani, például távol keleti terápiák és gyógymódok megjelenésével – már a hazai szállodákban is. Nemzetközi szinten dinamikus fejlődés tapasztalható. Különösen a wellness-cikkek iránt érdeklődnek a turisták, de a kereslet mindegyik komponens tekintetében erőteljes növekedésnek indult. Magyarországra nézve Ausztria jelentheti a legnagyobb konkurenciát. Bár mi még csak a sereghajtók táborát gyarapítjuk, a szakemberek így is látnak fantáziát a gyógyturizmus fejlesztésében hazánkban is. A termálvízkészletünk alapján ígéretes állam vagyunk: az ország területének 80 százaléka alatt termálvíz található. Eddig Magyarországon 1 289 termálforrást kutattak fel, és 385 településen működik termál, illetve gyógyvizű fürdő. Ahhoz képest, hogy a hőforrások megfelelő infrastruktúrája csak az elmúlt években épült ki, ez hatalmas kiugrási lehetőség. A gazdasági válság begyűrűzése lehetőséget teremt a hazai gyógyturisztikai szolgáltatóknak, hogy újrapozicionálják magukat és a nemzetközi piacra is betörhessenek. Ezért meglepő, hogy egy hirtelen mozdulattal a kormányzat ketté szeretné vágni a támogatásokat, ezzel eltántorítva hazánktól a beruházókat.